A burgonya vírusos megbetegedései - A Gazdálkodók Útmutatója A burgonya, mint az egyik legfontosabb élelmiszernövény, számos kihívással néz szembe, és ezek közül kiemelkednek a vírusos betegségek. Ezek a kórokozók nemcsak a termés mennyiségét, hanem a mi

A kertben termelt, kamrában, pincében tárolt burgonya a tél folyamán csírázni kezd. Az üzletekben árusított azért nem, mert csírázás gátló szerrel kezelték. A téli, kora tavaszi tevékenység egyike a burgonya csírozása. Ilyenkor lehet látni, mennyire egészséges, vagy mennyire fertőzött a termésünk vírusokkal, vagy a fitoplazmás betegséggel, a stolburral. Míg 55-60 évvel ezelőtt a háztájiban, konyhakertekben a saját termésből válogatott gumókat ültették, mára már ez elképzelhetetlen. Aki kipróbálta, megtapasztalta, hogy nagyon kevés és nagyon beteg termése lesz. Ezt a burgonya mára már nagyon elterjedt vírusos-, és fitoplazmás betegségei okozzák.

A szakirodalom a legveszélyesebb vírusai közé a következőket sorolja: burgonya-levélsodródás vírus (potato leafroll Luteovirus PLRV), burgonya Y-mozaik (potato Y Potyvirus PVY), burgonya X-mozaik ( potato X Potyvirus PVX), burgonya A-mozaik (potato A Potyvirus PVA), burgonya- szártarkulás (tobacco rattle Tobravirus TRV), burgonya M-vírusbetegség (potato M Carlavirus PVM), burgonya S-vírusbetegség (potato S Carlavirus PVS), burgonya aukuba mozaik (potato aucuba mosaic Potexvirus PAMV), burgonya (andesi) látensbetegség (Andean potato latent zymovirus APLV). Ezeken kívül még gazdaságilag fontos szerepet játszanak a burgonya leromlásában: Andesi burgonya foltosság vírus (Andean potato mottle Comovirus), Arracaha B-vírus (Arracacha B nepovirus), burgonya szártörpülés vírus (potato mop-top Furovirus), burgonya T-vírus ( potato T Trichovirus). Az utóbbi években egyre jobban terjed a sok tápnövényű, a burgonyát erősen fertőző fitoplazma a stolbur (potato stolbur Phytoplasma). A vírusok megnevezése a növényen okozott tünetek alapján van, a tudományos nevük nem a latin, hanem az angol, és röviden a név szavainak kezdőbetűivel jelölik. A szakirodalom tehát sok helyen ezeket a rövidítéseket használja.

A felsorolásból látható, hogy hány vírus van, hányféle tünettel. A gyakorlatban legtöbbször több vírus is jelen van a beteg növényen. Több közülük a gumón nem okoz tünetet. Ilyenkor tavasszal azonban, amikor kezdenek csírázni, könnyen megfigyelhető a csírák alapján a jelenlétük a gumóban, mi a különbség beteg és egészséges gumó között. A gumókon tünetet okozhat az Y mozaik, a szártarkulás, aukuba mozaik és a stolbur. A tünetek gyakran nem is, vagy csak gyengén mutatkoznak a növényeken, és ebben a nyári nagy melegnek is szerepe van. Gyakori, az ún. látens fertőzés, amikor a tünetek szinte nem-, vagy csak alig láthatóak.

A stolbur az utóbbi időszakban egyre inkább elterjedt jelenséggé vált, nemcsak a burgonya esetében, hanem más növényeket is, mint például a paradicsomot, paprikát és zellert, súlyosan érinthet. A burgonya esetén a betegség klasszikus jelei közé tartozik a száron megjelenő léggumók, amelyek a levél tövében alakulnak ki, valamint a puha, úgynevezett gumigumók és a cérnacsírák.

A növénynemesítők már régóta azon fáradoznak, hogy olyan növényfajtákat hozzanak létre, amelyek ellenállnak a különféle betegségeknek, beleértve a vírusos megbetegedéseket is. A fajtaleírásokban gyakran feltüntetik a növények ellenálló képességét, de az érzékenységükről gyakran nem kapunk elegendő információt, vagy csupán ritkán említik meg. Éppen ezért érdemes alaposan odafigyelni a vásárlás során erre a szempontokra, különösen, ha van lehetőségünk a fajták közötti válogatásra.

Magyarországon az ültetőburgonyák népszerűsítésekor gyakran hangsúlyozzák, hogy saját termesztésű anyagot használhatunk, amely akár két- vagy három évig is megőrzi minőségét. Mivel ezek az ültető fajták általában drágábbak, sokan elkerülik a vásárlásukat, ami miatt nehezen hozzáférhetővé válnak.

A vírusok és a stolbur betegség terjedése jellemzően szívó- és rágó kártevők révén történik, legfőképpen levéltetvek és kabócák által. Ezért a hatékony védekezés kulcsa a kártevők elleni harc. A piacon kapható termékek közül kiemelkedik a Mospilan 20 SP, a Karate Zeon 5 CS és a Neemazal-T/S. Érdemes megjegyezni, hogy a Mospilan 20 SP és a Neemazal-T/S a burgonyabogár ellen is engedélyezett. A Mospilan 20 SP és a Karate Zeon 5 CS alkalmazása után 14 napos várakozási időt kell betartani, míg a Neemazal-T/S esetében ez csupán 4 nap, ami különösen kedvező a kiskertekben, ahol a korai burgonyát már nyár elején szedik.

Az ültetés során mindenképpen érdemes megbízható, elismert ültető anyagot választani. A kísérletezés ritkán térül meg, még akkor is, ha a tavalyi termésünk egészségesnek tűnt. Étkezési célra vásárolt burgonyából soha ne próbáljunk meg ültetni, hiszen ez nem biztosítja a kívánt eredményeket!