Ez a film már 45 éve tartja magát a köztudatban, és Stephen King, a horror mestere, valamiért nem kíván róla nyilatkozni. Az alkotás titokzatos aurája és a mögötte rejlő történetek csak tovább fokozzák az érdeklődést. Miért éppen ezt a filmet választotta

Stanley Kubrick teljesen újraértelmezte a Ragyogást, így ez lett minden idők egyik legvitatottabb és talán izgalmasabb filmadaptációja.

Sok szó esett már arról – itt a PORT-on is – hogy az elképesztően tehetséges rendező, Stanley Kubrick milyen brutális módszerekkel bánt a színészeivel, és hogyan manipulálta őket. Ez a gyakorlat odáig fajult, hogy a tavaly elhunyt Shelley Duvall életét és karrierjét szinte teljesen tönkretette a Ragyogás forgatása. A szerep kedvéért volt, hogy napokig kellett sírnia, ami rendkívül megterhelő volt, az ikonikus jelenetet pedig, amelyben baseballütővel próbál védekezni a félelmetes férjével szemben, 127 alkalommal forgatták újra. Ennek következtében a hangja berekedt, súlyosan kiszáradt, és a keze is sebes lett. De a Ragyogás nem csupán erről híres, hiszen éppen 45 éve, 1980. május 23-án debütált a mozikban.

A Shining lényege, hogy a fejlődéshez szükséges impulzusok már nem folytatódnak, és az új kezdetek, amelyek korábban magasabb szintre emeltek minket, immár elérhetetlennek tűnnek. Amikor megpróbálunk ragaszkodni ahhoz, ami már nem működik, az végső soron katasztrofális következményekhez vezethet, és drámai átalakulásokat generálhat az életünkben.

- írja a neves filmesztéta, Király Jenő A film szimbolikája című alapművében. Kubrick filmjében egy férfi felmegy a hegyekbe a családjával, hogy önmegvalósítson, majd az egész tébolyba torkollik. Jack Torrance (Jack Nicholson) a Szépkilátás Hotel gondnoka lesz télire, és azt reméli, hogy itt megírhatja régóta tervezett regényét, ám

Kubrick értelmezésében a Ragyogás szimbolikája, különös figyelmet fordítva a sövénylabirintusra, mélyebb rétegeket tár fel. Ez a labirintus nem csupán egy fizikai akadály, hanem a karakterek mentális és érzelmi útvesztőjét is jelképezi. Különösen Danny, a fiatal fiú (Danny Lloyd) esetében, aki a címben szereplő "ragyogás" különleges képességével bír, érzékeli a hotel titkos erejét és sötét oldalát. Ez a képesség lehetővé teszi számára, hogy a felnőttek világának rejtett veszélyeit és a hely szörnyű múltját felfedezze, miközben egyre inkább magányosabbá válik. Danny karaktere így nem csupán a horror műfajának áldozata, hanem egy mélyebb, szimbolikus utazás résztvevője is, amely a családi dinamika és a pszichológiai feszültségek felfedezésére vezet.

Hosszú ideje tisztelem Kubrick munkásságát, és nagy reményekkel viseltettem a projekt iránt, de mélyen csalódtam az eredményben. Kubrick nem tudta megragadni a hotel arctalan gonoszságát. Ehelyett a karakterekbe ültette a gonoszt, és csinált inkább egy családi tragédiát belőle, így csak nagyon halványan jelenik meg a természetfeletti vonulat a filmben. És itt van a lényeg: mivel nem tudott benne hinni, nem tudott hihető filmet készíteni."

Ez egyike azon ritka alkalmaknak, amikor Stephen King bármilyen formában kommentálta Stanley Kubrick kultikus filmjét, a Ragyogást. Az 1980-as bemutató óta King inkább távol tartotta magát a filmhez való kapcsolódástól. Amikor a saját műveiből készült adaptációkról kérdezik, rendszerint ügyesen elkerüli a Kubrick által készített filmet, és helyette az 1997-es minisorozatról beszél, amelyben Rebecca De Mornay játssza a feleséget, Winifred Torrance-t. A háromrészes tévésorozat a regény cselekményét viszonylag hűen követi, azonban sokkal egyszerűbb és kevésbé atmoszférikus, mint Kubrick feldolgozása. De vajon miben rejlik az a lényegi különbség a film és a könyv között, ami miatt King ennyire kiábrándult?

Mindössze három év telt el a Stephen King által írt "A ragyogás" megjelenése és Stanley Kubrick filmadaptációjának bemutatója között. A regény 1977-ben látott napvilágot, míg a film 1980-ban debütált. Ez a viszonylag rövid időszak lehetővé tette, hogy a történet gyorsan a vászonra kerüljön, ám Kubrick alaposan átdolgozta az eredeti művet. A rendező nem arról ismert, hogy hűségesen követné az alapjául szolgáló regényeket; például Anthony Burgess "Gépnarancsát" is sajátos módon interpretálta, ami a magyar mozikban "Mechanikus narancs" címen futott 1971-ben. De nézzük meg, milyen jelentős eltérések mutatkoznak a "Ragyogás" regényes és filmes változata között!

Zárszóként érdemes megemlíteni, hogy ha már olvastad a regényt, valószínűleg észrevetted, hogy a történetben a 217-es szoba szerepel, míg a filmadaptációban ez a szám 237-re változik. Ezt a módosítást a Timberline Lodge kérésére hajtották végre, mivel attól tartottak, hogy a regénybeli 217-es szoba említése miatt a vendégek elkerülnék azt. Érdekes módon, a 237-es szoba nem létezik a szállodában, ennek ellenére sok látogató kifejezetten a híres 217-es szobát keresi fel.